Érdekes ez az megírás dolog. Ezt a verset nem akartam megírni: azaz nem elgondoltam, hogy ezt meg kellene írnom. Csak megírtam. Nálam - én úgy tartom: sajnos - ritkán van előzetes koncepciója egy-egy versnek. Elkezdek írni valamit, ami eszembe jut. Néha (ez sajnos mostanában ritkán van) reggel, mikor fölébredek, a fejemben van két sor, de szó szerint:

Gödröt ásunk körömmel homokba,
beletemetjük összes vágyaink.

Máskor (szintén jó esetben) napközben valamiről beugrik két sor.

Na és akkor mi legyen? Hogyan folytassuk? Fontos, és akkor megy könnyen utána, ha a két sornak van ritmusa. Iyenkor ugyanis a rím- és a ritmuskényszer szokott segíteni még az ötlet folytatásában is:

Vágyaink-álmaink, homokba-morogva

Mit csinálunk gödörásás közben? Mint a kutya, amikor megzavarják, hogy elkaparja a csontot: nehogy a másik tudja, hova temette!

Acsarkodunk másokra morogva

pedig a másik lehet, hogy nem is kutya, nem is eszik csontot!

még, ha nem is keresztezik vágyaink.  -

bekattant a helyére a másik sorpár ríme is.

morogva-homokba -  beugrik a harmadik szü (itt így működött): zokogva - ajjaj! ragrímes lesz! Üsse kő!

Mikor? Éji órán zokogva. Ide kell egy szó, hogy a ritmus és szótagszám kijöjjön:
Éji órán hangosan zokogva
siratunk el mindent, ami volt...

Már meg is van a rím: Hold.

Visszahozzuk a farkast, mert azzal kezdtünk: Rendben, ez lesz a farkasok dala.

farkasként üvöltünk teliholdra

Akkor mégsem lesz jó rím a Hold. Mi legyen? Folt!

mi van vele? Valamikor olvastam egy a Szamárbőr (Balzac) képéhaz hasonló metaforát a bűnös lélekről: Születéskor egy tiszta fehér gömb, és minden bűn egy-egy kis foltot tesz rá: szennyezi. Ha halálodig nagyon nagy része lesz szennyezett, és nem lehet megtisztítani, akkor bűnös életet éltél. Lehet tovább vinni kinek-kinek nézete, vallása szerint.
Tehát: folt:

lelkünkön csak egyre nő a folt.

Milyen bűnöket követünk le?

Hát, amikor mi vagyunk az erősebb pozíciójában (bármit is jelentsen ez), visszaélünk vele:

Patakparton föntebb állva morgunk - Aesopus! De jó! még kulturális utalás iis kerül bele!
gyengébbre, ki alattunk iszik.
Morgunk-karmunk - húst tép a karmunk - megragadjuk, s már húst tép a kamunk...

iszik -> viszik? nem jó! hiszik! Ide illik, még nem tudom, mi lesz vele. vannak, akik  ... hiszik.
Ezt nem így hiszik? Nem jó! ezt nem érthetik!

Mit is?
Azt, hogy ez mégsem gonoszság. Ilyen az élet:
Nem gonoszság, amit művelünk,
így élünk, ez az életünk.

No kb így áll össze eegy vers jó esetben. Mintegy 15-20 perc, és egy-két szó módosításával.
Máskor persze sokkal nehezebb.

Ez a fenti módszer igen gyakori nálam. Ez magyarázza, hogy többnyire egyszerű szerkezetűek a versek, általában keresztrímesek, és többnyire ritmusuk van: A kereszt rím ugyanis elegendő időt (2 sort) hagy a rímkényszerig, de nem tesz szükségesé strukturális tervezést, mint pl az ölelkező rímek, a ritmus meg segít (többnyire) a megfelelő szavak kiválasztásában.